🌟⭐✨ CSILLAGMESÉK I. 🌟 ⭐✨
Ahogy a Bátorság Csillag melegen felragyogott, Debi cica óvatosan körülnézett. A gyerekek szeme még mindig csillogott a sok kaland után, de már egy-egy ásítás is el-elbújt a szempillák mögé. A Csillagok Birodalma elcsendesedett. A csillagvirágok finoman ringatóztak, mintha halk altatót dúdolnának, és a kristálytiszta tó tükrében az ég is lassan elaludt.
– Ideje hazatérni – dorombolta Debi csendesen, miközben összebújt a kicsikkel. – Ne féljetek, a csillagok mindig veletek lesznek, még akkor is, ha nem látjátok őket. Egy kívánság, egy mosoly, egy ölelés... mind itt maradt bennetek.
Egyetlen tappancsmozdulattal Debi varázslatos csillagporral hintette be a kis csapatot, és máris puhán lebegtek vissza a saját ágyacskáikba. A takaró alatt meleg volt és biztonságos. Az álom lassan elérkezett, mint egy selymes felhő.
Debi halkan dorombolt, mintha azt mondaná:
– Álmodjatok tovább a csillagokról. Mert ha jók vagytok, ha szeretettel vagytok egymás iránt, akkor egyszer még visszatérhettek a Csillagok Birodalmába. Én pedig ott leszek, és várlak benneteket. Mindig.
És ekkor, odafent az égen, egy hullócsillag suhant át... valaki éppen kívánt valamit. A mese így zárult, de az álom... csak most kezdődött.